Hope szemszöge:
*1
hónap múlva*
- Hope gyere, öltöztesd a srácokat! - kiabált ide Louise.
-
Rohanok! - kiabáltam vissza.
Sietősen
megindultam az öltöző felé, majd benyitottam. Amint betettem a lábam, egy párna
landolt az arcomban.
-
Héj! - hördültem fel.
-
Hazz! - szólt rá Louis.
-
Bocsesz! Azt hittem Louise lesz! - vágott bűnbánó fejet.
-
Mint a gyerekek - forgattam meg a szemem, majd a fogasokhoz léptem. Levettem az általam
elképzelt cuccokat, odadobáltam nekik, a cipőket pedig a fal mellé készítettem,
hogy majd csak bele kelljen bújniuk. A hasam már elég nehéz és mivel a hetedik
hónapban járok, jócskán akadályozott a mozgásom is. Lihegve ledőltem a
kanapéra és a pocakomra tettem a kezem.
-
Jól vagy babe? - guggolt le elém aggódóan Louis.
-
Ahha! Csak elfáradtam meg a lábam is fáj!
-
Nem lesz ez így jó! Az orvos is megmondta, hogy nem kéne ezt így csinálnod!
-
Már csak 1 hónap és vége a turnétoknak! Ezt már kibírom!
-
Te ki! És Blaire?
-
Jó igazad van! 2 hetet még maradhatok? - húztam fel a szemöldököm.
-
Ígéred, hogy két hét múlva hazamész és pihenni fogsz?
-
Ígérem! De...hiányozni fogsz!
-
Te is nekem kicsim, de a te és Blaire egészsége a legfontosabb!
-
Oké! Szeretlek!
-
Én is! - mosolyodott el, majd felállt és a ruhákat kezdte felvenni.
-
Srácok 10 perc múlva színpadon kéne lennetek! - jött be Lottie.
-
Húgi, csak kéne!
-
Bátyó ne a szád járjon! - tette csípőre a kezét.
-
Le lettél oltva! - nevetett fel Liam.
-
Ezt még megehetem? - mutatott a Nando's csirkéjére Niall.
-
Meg, de siess!
-
Gyors haj igazítás! - száguldott be Louise és Liam-hez lépett.
-
Hopee! - szaladt felém Luxi.
-
Szia, prücsök! - vigyorodtam el.
-
Harry bácsi azt mondta, hogy akkora a hasad, mint egy naaaagy kosárlabda! -
mutogatott aranyosan a kezével.
-
Harry bácsikádnak meg a golyói fognak akkorára duzzadni, ha jól megrúgom! -
néztem farkas szemet a göndörrel mire nevetni kezdett.
-
Segítsek? - pislogott rám a kislány nagy szemekkel.
-
Ha szeretnél! - kuncogtam.
-
Igeeen! - ugrott le a kanapéról.
-
Ejnye, megvernéd keresztapádat? - horkant fel Hazz.
-
Igen mert a múltkor lefogtál és megcsikiztél!
-
Most is megcsinálhatom! - indult meg felé.
-
Nee! - sikította Lux és kirohant. Pár másodperc múlva Drew fejjel lefelé lógatva hozta
vissza mire felnevettünk.
-
Tegyél leee! - kezdett hisztizni a kislány.
-
Drew, a fejébe fog szállni a vér! - tette csípőre a kezét Louise miközben Niall
haját igazította.
-
Mindig tönkreteszitek a játékom! - morgott az őr és letette Luxot, aki közben
kacarászott.
-
Srácok, gyertek! - szólt be egy nő.
-
Szia babe, majd koncert után találkozunk - puszilt meg Louis és kiment a
többiekkel.
-
Megyek a színpad árokba amíg bírja Blaire, addig nézem őket - mosolyodtam el.
-
Mehetek veled? - nézett rám Lux. Louise-ra néztem, aki csak mosolyogva bólintott így
megfogtam a kislány kezét és az árok felé kezdtem sétálni.
-
Hello Hope - köszönt rám Preston.
-
Szia! - intettem és megálltam mellette.
-
Jössz a nyakamba, prücsök? - hajolt Lux-hoz aki bólogatni kezdett. Elkezdődött az intró a
lányok pedig felsikítottak. Blaire megmozdult a hasamban én pedig
megsimogattam.
-
Jóó estét Detroit! Hogy érzitek magatokat? - kiabált a mikrofonba Liam mire az
egész stadion felsikított.
-
Akarjátok, hogy Liam-et nyakon öntsem? Van egy csomó vizem! - szólalt meg Louis
és a kezébe vett 5 palack vizet. Nevetve megcsóváltam a fejem és Harry-re
pillantottam, aki a színpad szélén feküdt és a rajongókkal dumált.
-
Szerinted valamikor elkezdik az éneklést? - pillantott rám Drew mire
felnevettem.
-
Remélem! - mosolyodtam el és újra a színpadra emeltem a tekintetem.
-
Mit szólnátok egy kis Act My Age-hoz? - kérdezte Niall mire mindenki
felsikított Blaire pedig másodszorra mozdult meg.
-
Jó, oké, vettem a célzást, megyek már - forgattam meg a szemem morogva.
-
Drew hátul leszek! - szóltam oda az őrnek.
-
Baj van? - kérdezte.
-
Blaire nem marad nyugton - sóhajtottam.
-
Menj csak! - mosolyodott el. Hátrasétáltam, majd bementem az öltözőbe ahol Louise és
Lottie beszélgettek a kanapén.
-
Hope! - örült meg Lottie.
-
Hali csajok! Miről megy a csevej? - huppantam le.
-
Tommy-ról öntöm ki a szívem - húzta el a száját.
-
Összevesztetek? - kérdeztem.
-
Hát valami olyasmi. Nem akarta, hogy ide jöjjek két hétre, de én imádok itt
lenni, sminkelni és fodrászkodni!
-
Csak gondolom, hiányzol neki..
-
Ő is nekem, de akkor sem kéne így felfújnia a dolgokat!
-
Próbálj meg kibékülni vele! Most két hétig rosszban lesztek? - kérdezte Louise.
-
Megpróbálok... - fújta ki a levegőjét és elnyúlt a kanapén.
-
Nem nézed a srácokat? Hol hagytad Luxot? - kérdezte Lou.
-
Nem mert Blaire panaszkodott és Luxi Drew nyakában van..
-
Sokat mozgolódik Blaire? Nehéz már, ugye?
-
Hát igen... elég aktív gyerek és itt a hetedik hónapban már nehéz, az alvás sem
megy úgy, meg nem tudok guggolni és cipőt felvenni sem nagyon...
-
Hát igen! Üdv a klubban! - nevetett fel.
-
Szoktam látni, hogy Louis, hogy gügyög neki meg puszilgatja...nagyon szereti -
mosolyodott el Lottie.
-
Szerencsés vagyok, hogy a kislányomnak ő lesz az apukája, mert ő egy nagyszerű
ember és nagyszerű apa is lesz!
-
Ahogy te meg nagyszerű anya! - vigyorgott Louise.
-
Hát, nem tudom.. - húztam el a szám.
-
Hope! Megüsselek? Jó anya leszel és kész! - szólt rám Lottie mire felkuncogtam. 1 óra elteltével hallottuk,
hogy a srácok elköszönnek, majd pár perc múlva berontottak az öltözőbe.
-
Keresztapa tegyél le, vagy meghúzom a hajad! - hisztizett Lux Harry nyakában.
-
Még fenyegetőzik! - képedt el Hazz, majd letette a kislányt. Olyan édesek ilyenkor. Lux
csípőre tette a kezét és mérgesen Hazz-ra nézett, a göndör pedig utánozni
kezdte.
-
De anyaaa! Keresztapa utánoz!
-
De anyaaa! - nyávogott Harry a kislányt utánozva, aki durcásan felmászott a
kanapéra és karba tette a kezeit. Mindannyian felnevettünk a jeleneten Louis
pedig hozzám sétált csurom vizesen.
-
Már megint vizeskedtetek?
-
Csak egy kicsit - túrt bele a hajába.
-
Öltözz át, mert meg fogsz fázni! És te is Liam!
-
Nincs, itt az asszony most parancsolgat Hope...szörnyű.. - morogta Liam.
-
Ne morogj, mert ha Soph csatlakozik a turnéhoz, beárullak neki!
-
Nem mered! - nézett a szemembe.
-
Mibe fogadunk? - emeltem fel a szemöldököm, de a szemkontaktust nem szakítottam
meg.
-
Na, jó, de mered! De ne mondd el! - vágott ijedt fejet.
-
Majd még meglátom, mennyire leszel jófiú! - vigyorodtam el.
-
Louis neveld meg! - mutogatott rám.
-
Azt hiszed, nem próbálom? - nevetett fel mire sértődötten ránéztem.
-
Bocsi babe megyek öltözni! - vigyorodott el, majd bement a fürdőrészbe.
-
Még beolt.. - fújtattam.
-
Hát Louis, már most mondj le a ma esti dolgokról! - kiabált be neki Harry. Lou kidugta a fejét, majd
magára húzta a pólót.
-
Meg fog enyhülni - vigyorgott és idejött.
-
Honnan tudod? - húztam fel a szemöldököm.
-
Csak tudom. Mindig meg tudlak győzni - kacsintott, majd átölelte a derekam és
belepuszilt a nyakamba.
-
Jóóó nem kell pornójelenet! - szólt közbe Hazz mire elpirultam és elhúzódtam
Louis-tól.
Felnevetett,
nyomott egy gyors puszit a számra és levágódott a kanapéra.
-
Megyünk a hotelbe? - kérdezte Lott.
-
Szerintem igen! - válaszolta Liam.
-
Srácok! Gyerünk, indulás vissza a szállásra! - szólt be Preston. Felpattantunk, majd kifelé
vettük az irányt. Már jócskán elmúlt 10 óra így már mindenhol sötétség volt. Beültünk
a kisbuszba és elhajtottunk. Lou-hoz bújtam, ő pedig a hasam kezdte simogatni.
-
Hova megyünk holnap reggel? - kérdezte Hazz.
-
Louisville! - mondta Niall.
-
Áhh az szép hely! - csillant fel Liam szeme.
-
Szerintem is - motyogtam.
-
Voltál már ott babe?
-
Ühüm! Kirándulás volt az osztállyal vagy mi...
-
Ohh az király! - lelkendezett Niall.
-
Nagyon! A felére nem emlékszem! - nevettem fel.
-
Igen, az osztálykirándulásoknak általában ez a vége! - kuncogott Lottie.
-
Itt vagyunk! - kiáltott fel Lux.
Megállt
alattunk a kocsi, mi pedig nagy nehezen kikászálódtunk és a hátsó ajtó felől
mentünk be ugyanis az első bejáratnál már rajongók tolongtak.
-
Én úúgy elfáradtam - dőltem be az ágyba.
-
Én is! De a srácokkal megyünk le a bárba!
-
Muszáj? - húztam el a szám.
-
Ne menjek?
-
Miattam ne maradj ki! Menj nyugodtan!
-
De maradok, ha szeretnéd!
-
Meg leszek! Megyek, veszek egy forró zuhanyt és lefekszem aludni.
-
Jól van kicsim! Nem sokára jövök akkor - karolta át a csípőm.
-
Oké. Ne igyál sokat!
-
Pont annyit fogok, hogy feltaláljak ide - nevetett fel.
-
Holnap Drew megüt, ha másnaposak lesztek! - döntöttem homlokom a vállára.
-
Majd falazol nekünk - puszilt a hajamba.
-
Hát persze Tommo! - kuncogtam.
-
Na, jó éjt babe! - mondta mire eltávolodtam és felnéztem rá.
-
Jó szórakozást - mosolyodtam el, kaptam egy csókot és kiment. Sóhajtva indultam a fürdőbe.
Becsuktam magamra az ajtót, leöltöztem és törölközőbe csavartam magam. Csoda,
hogy még körbe ér egyáltalán... Lemostam a sminkem, felfogtam kontyba a
hajam és a vízsugarat beállítva beléptem a zuhanykabinba. Egy jó 10 percig
zuhanyoztam, majd kiléptem és újra betekertem magam a
törölközőmbe. Kilépve a szobába a bőröndömhöz lépkedtem és letérdeltem
mellé ugyanis a guggolás és a hajolás sem megy túl jól. Kiválasztottam egy
hálóinget és egy fehérneműt, majd felvettem őket magamra, a hajam pedig
kiengedtem. Miután mindennel meg voltam befeküdtem az ágyba és a
laptopomat az ölembe helyezve egy filmet kezdtem el nézni.
-
Hope - hallottam meg Louis hangját. Kinyitottam a szemem és őt láttam meg velem
szemben már boxerre levetkőzve.
-
Mikor jöttél? - motyogtam.
-
Negyed órája. Ne aludj el, így mert reggelre be fog állni a nyakad és a hátad
is!
-
Hát, nem szerettem volna be aludni!
-
Jó, csak szóltam - tette fel a kezeit, majd elvette a laptopom az ölemből és
bebújt mellém.
-
Milyen volt? - kérdezem a szemeibe nézve.
-
Hát... Harry és Niall kicsit túlzásba vitték és Liam is most többet ivott, mint
szokott..
-
Mert nincs itt Sophia! - nevettem fel.
-
Nincs olyan, aki leharapja a fejét..
-
Mert én le szoktam? - emeltem fel a szemöldököm.
-
Nem babe, te meg szoktál dicsérni! - nevetett fel.
-
Ne pimaszkodj!
-
Én olyat nem szoktam - bújt közelebb és a nyakamba puszilt.
-
Louis.. - suttogtam.
-
Hm? - kérdezte és a derekamra simította kezét.
-
Ne csináld..
-
Micsodát? - nevetett és a fenekembe markolt.
-
Babe.. - kuncogtam fel és levettem tenyerét a hátsó részemről.
-
Pedig olyan gyönyörű vagy! - vigyorodott el sármosan és felém kerekedett kezeit
pedig megtámasztotta a fejem mellett.
-
Nagyon elfáradtam - görbítettem le a szám. Sóhajtott egyet, majd ledőlt mellém.
-
Naa holnap ígérem, hogy bepótoljuk, de ne durcizz! - nevettem el magam és
felkönyökölve a szemébe néztem.
-
Szeretlek te kanos - kuncogtam és nyomtam egy rövid csókot a szájára.
-
Én is szeretlek pufim - vigyorodott el mire durcásan karba tettem a kezem.
-
Te most ledagattoztál? - kérdeztem.
-
Nem babe, csak azt mondtam, hogy pufi vagy! - nevetett.
-
Oké Tomlinson, akkor ne is számíts semmire ebben a két hétben! - fordultam el.
-
Kicsim csak vicceltem! Gyönyörű vagy és csinos! Bármelyik kismama megirigyelne!
-
Hagyjál - motyogtam.
-
Szíveem! - nevetett fel.
-
Mondom, hagyjál!
-
Csak vicc volt! Tudood poén!
-
Én nem látom a poént! - dörmögtem mire felnevetett.
-
Na, idefigyelj - fordított maga felé. - Tökéletes alakod van és csodaszép
arcod...terhes vagy, szóval jó, hogy nagy a pocakod, de nekem így vagy
tökéletes.
-
Köcsög vagy.. - motyogtam.
-
Na kössz! Én itt szépen megfogalmazom a dolgot és leköcsögözöl! - háborodott
fel viccesen mire felkuncogtam.
-
Szóval nem vagyok dagadt? - húztam fel a szemöldököm.
-
Nem vagy az! - nevetett.
-
Akkor jó! De megjegyeztem! - tettem fel az ujjam figyelmeztetésképpen.
-
Meddig fogom még ezt hallgatni.. - sóhajtott színpadiasan.
-
Sokáig.. - öltöttem ki rá a nyelvem mire hirtelen magához húzott és megcsókolt.
Belemosolyogtam és a tarkójánál fogva még közelebb húztam magamhoz, a hajába
pedig erősen belemarkoltam.
-
Babe kitépted a hajam! - nyávogott.
-
Mert megérdemelted! - húztam fel az orrom és lefeküdtem.
-
Hiszti.. - morogta.
-
Még egy beszólás és tényleg nem lesz semmi holnap max. csak kínozlak!
-
Befejeztem! - nevette el magát.
-
Jó éjt! - hunytam le a szemem. Lekapcsolta a lámpákat, majd magához ölelt.
-
Neked is szívem - motyogta, kaptam egy arcra puszit és pillanatokon belül el is
aludtam.
Reggel
arra ébredtem, hogy valaki magához húz. Kinyitottam a szemem és a
barátommal találtam szemben magam. Csukva volt a szeme, az ajkain pedig egy
kisebb mosoly terült el. Teljesen felé fordultam és nézni kezdtem. Vajon miről
álmodhat? Annyira szeretnék néha belelátni a gondolataiba. Bár jobb, ha inkább
nem teszem... A hasamban apró rángásokat kezdtem érezni, ami nagyon csikis
volt. Blaire megint csuklik. A pocakomra simítottam a kezem és lassan simogatni
kezdtem.
- Jó reggelt manó - suttogtam. Louis mozgolódni kezdett és lassan kinyitotta szemeit.
- Jó reggelt babe - mosolyodtam el és nyomtam egy puszit az arcára.
- Neked is! Kinek beszéltél az előbb?
- Csak a lányodnak - mosolyodtam el.
- Fel van? - nézett rám.
- Ahha! - bólogattam. A hasamra csúsztatta nagy tenyerét és simizni kezdte. Blaire abbahagyta a csuklást és mozgolódni kezdett.
- Megrúgott? - kérdezte.
- Igen..szereti ütni az anyját - mondtam, mire felnevetett.
- Manó ne bántsad anyát! Elférsz odabent? - hajolt a hasamhoz és megpuszilta.
- Nagyon nem fér el! Folyton a bordámban van.
- Ejnye! - nevetett fel és visszafeküdt.
- Olyan pimasz mint az apja!
- És az anyja! - vigyorodott el, majd a derekamra simította a kezét és lassan megcsókolt.
Kopogtak az ajtón, mi pedig csalódottan váltunk el egymástól. Betakaróztam nyakig, Louis pedig egy "tessék"-et kiabált.
- 1 óra múlva indulás! - dugta be a fejét Drew.
- Oké! - mosolyodtam el. Kivágódott mellette az ajtó és Hazz száguldozott be üvöltve. A fejemre húztam a takarót és elnevettem magam.
- Szerintem Blaire hamarabb tanul meg kopogni, mint te! - szólt oda neki Louis.
- Jobb, ha nem kötekedsz Tommo mert felöntelek vízzel! - indult a fürdő felé. Louis gonoszan elvigyorodott, majd Harry után ment. A göndör belépett a fürdőbe Lou pedig fogta és rákulcsolta az ajtót. Drew-val felnevettünk és lepacsiztunk a barátommal.
- Ne már haveer! Tudod, hogy szeretlek! - kezdett dörömbölni.
- Tudom! Azért csináltam, hogy érezd a törődést - huppant le mellém.
- 5 perc múlva engedjétek ki, addig felköltöm a többit! - mondta az őr és itt hagyott.
- Mit kapok, ha kiengedlek? - kérdezte Lou.
- Öhm...nem ütlek agyon?
- Rossz válasz!
- Jó akkor...segítek megviccelni ma este Liam-et!
- Hm..oké! - mondta, majd az ajtóhoz sétált és kiengedte. Megcsóváltam a fejem és bementem a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli teendőimet, felkontyoltam a hajam és kiléptem a szobába ahol a bőröndöm helyezkedett el. Letérdeltem, majd kutatni kezdtem valami kényelmes gönc után ugyanis másfél óra repülőút vár ránk. A választásom egy fekete cicanadrágra és egy fekete mély kivágású atlétára esett. Rávettem egy kockás inget, amit az ujjánál feltűrtem és csípőre tettem a kezem.
- Olyan fárasztó! - panaszkodtam az ágyon telefonozó Louis-nak.
- Gyere ide babe - tárta szét a karját én pedig odasétáltam és megálltam előtte. Felült, felhúzta az atlétámat és nyomott egy puszit a hasamra.
- Ülj le - paskolta meg a combját. Az ölébe huppantam és fejem a vállára hajtottam, majd nyomtam egy puszit a nyakára, amibe beleborzongott.
- Ne csökkentsük le azt a két hetet egyre? - kérdezte.
- Nem tudom. Majd meglátom. Azért nem akarom, mert az sok idő nélküled - motyogtam.
- És inkább terheled Blaire-t?
- Nem... Igazad van. Még most tűri, de ha nagyon sok lesz, ígérem, hazamegyek és pihenek.
- Itt is pihenhetsz, hogy nem jössz el pár koncertre, hanem a hotelben maradsz.
- De a főnök...
- A főnökkel dumáltam.
- Tényleg? - néztem a szemébe.
- Tényleg. Morgott egy kicsit, de megérti.
- Szegény...most már szerintem csak ilyen rusnya embereket vagy nagyikat fog alkalmazni, hogy ne történjen ilyen - kuncogtam.
- Harry-nek a nagyi kor nem számít!
- Ne legyél gonosz! - nevettem fel.
- Én sosem! Megyek öltözni babe.
- Menj! - mosolyodtam el, majd leszálltam róla és az ágyra ültem. Nem nagyon tudtam sokáig megmaradni a seggemen ezért felálltam és kinéztem az ajtón.
- Neeeem! - üvöltötte Liam és átszaladt az ő szobájából a szemköztibe utána pedig Drew rohant. Egy másodpercre sokkot kaptam, majd mikor sikerült feldolgoznom az élményt, utánuk mentem.
- Jó reggelt manó - suttogtam. Louis mozgolódni kezdett és lassan kinyitotta szemeit.
- Jó reggelt babe - mosolyodtam el és nyomtam egy puszit az arcára.
- Neked is! Kinek beszéltél az előbb?
- Csak a lányodnak - mosolyodtam el.
- Fel van? - nézett rám.
- Ahha! - bólogattam. A hasamra csúsztatta nagy tenyerét és simizni kezdte. Blaire abbahagyta a csuklást és mozgolódni kezdett.
- Megrúgott? - kérdezte.
- Igen..szereti ütni az anyját - mondtam, mire felnevetett.
- Manó ne bántsad anyát! Elférsz odabent? - hajolt a hasamhoz és megpuszilta.
- Nagyon nem fér el! Folyton a bordámban van.
- Ejnye! - nevetett fel és visszafeküdt.
- Olyan pimasz mint az apja!
- És az anyja! - vigyorodott el, majd a derekamra simította a kezét és lassan megcsókolt.
Kopogtak az ajtón, mi pedig csalódottan váltunk el egymástól. Betakaróztam nyakig, Louis pedig egy "tessék"-et kiabált.
- 1 óra múlva indulás! - dugta be a fejét Drew.
- Oké! - mosolyodtam el. Kivágódott mellette az ajtó és Hazz száguldozott be üvöltve. A fejemre húztam a takarót és elnevettem magam.
- Szerintem Blaire hamarabb tanul meg kopogni, mint te! - szólt oda neki Louis.
- Jobb, ha nem kötekedsz Tommo mert felöntelek vízzel! - indult a fürdő felé. Louis gonoszan elvigyorodott, majd Harry után ment. A göndör belépett a fürdőbe Lou pedig fogta és rákulcsolta az ajtót. Drew-val felnevettünk és lepacsiztunk a barátommal.
- Ne már haveer! Tudod, hogy szeretlek! - kezdett dörömbölni.
- Tudom! Azért csináltam, hogy érezd a törődést - huppant le mellém.
- 5 perc múlva engedjétek ki, addig felköltöm a többit! - mondta az őr és itt hagyott.
- Mit kapok, ha kiengedlek? - kérdezte Lou.
- Öhm...nem ütlek agyon?
- Rossz válasz!
- Jó akkor...segítek megviccelni ma este Liam-et!
- Hm..oké! - mondta, majd az ajtóhoz sétált és kiengedte. Megcsóváltam a fejem és bementem a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli teendőimet, felkontyoltam a hajam és kiléptem a szobába ahol a bőröndöm helyezkedett el. Letérdeltem, majd kutatni kezdtem valami kényelmes gönc után ugyanis másfél óra repülőút vár ránk. A választásom egy fekete cicanadrágra és egy fekete mély kivágású atlétára esett. Rávettem egy kockás inget, amit az ujjánál feltűrtem és csípőre tettem a kezem.
- Olyan fárasztó! - panaszkodtam az ágyon telefonozó Louis-nak.
- Gyere ide babe - tárta szét a karját én pedig odasétáltam és megálltam előtte. Felült, felhúzta az atlétámat és nyomott egy puszit a hasamra.
- Ülj le - paskolta meg a combját. Az ölébe huppantam és fejem a vállára hajtottam, majd nyomtam egy puszit a nyakára, amibe beleborzongott.
- Ne csökkentsük le azt a két hetet egyre? - kérdezte.
- Nem tudom. Majd meglátom. Azért nem akarom, mert az sok idő nélküled - motyogtam.
- És inkább terheled Blaire-t?
- Nem... Igazad van. Még most tűri, de ha nagyon sok lesz, ígérem, hazamegyek és pihenek.
- Itt is pihenhetsz, hogy nem jössz el pár koncertre, hanem a hotelben maradsz.
- De a főnök...
- A főnökkel dumáltam.
- Tényleg? - néztem a szemébe.
- Tényleg. Morgott egy kicsit, de megérti.
- Szegény...most már szerintem csak ilyen rusnya embereket vagy nagyikat fog alkalmazni, hogy ne történjen ilyen - kuncogtam.
- Harry-nek a nagyi kor nem számít!
- Ne legyél gonosz! - nevettem fel.
- Én sosem! Megyek öltözni babe.
- Menj! - mosolyodtam el, majd leszálltam róla és az ágyra ültem. Nem nagyon tudtam sokáig megmaradni a seggemen ezért felálltam és kinéztem az ajtón.
- Neeeem! - üvöltötte Liam és átszaladt az ő szobájából a szemköztibe utána pedig Drew rohant. Egy másodpercre sokkot kaptam, majd mikor sikerült feldolgoznom az élményt, utánuk mentem.
-
Liam add ide szépen Niall kajáját, mert ha kijön a fürdőből és meglátja, hogy
nincs a helyén, őrjöngeni fog.
- Nem! - mondta határozottan az ágy tetején állva a szendviccsel a kezében.
- Mi folyik itt? - hallottam meg egy ismerős hangot, Liam pedig lefagyott.
- Sziaa! - vigyorogtam rá a barátnőmre és a nyakába borultam.
- Liam te mi a fenét keresel Niall szendvicsével az ágyon és miért nem fogadsz szót Drew-nak? - tette csípőre a kezét a lány. Liam csendben lejött, majd odaadta Drew-nak az ételt, amit már szétnyomorgatott és megölelte Soph-t.
- Hiányoztál cica! - motyogta a vállába mire Soph felkuncogott.
- Te is! Rossz fiú voltál, mi? - nevetett fel.
- Az volt - mondta unottan Drew és kiment a szobából.
- Kettesben hagylak titeket! - vigyorogtam rájuk és Drew után mentem.
- Louis, ha megtalállak, megöllek, esküszöm! - hallottam meg Niall hangját.
- Mi a baj, Ni? - kérdeztem tőle.
- Lapos a szenyám! - mutogatott a kajájára.
- Az kivételesen nem Louis volt, hanem Liam.
- Biztos? Nem csak véded?
- Halál komoly! Amúgy sem védeném, mert néha ráfér egy kis verés, de most tényleg ártatlan!
- Liam James Payne! - ordította és kiindult.
- Szemben lévő szoba - szóltam utána. Visszasétáltam a mi szobánkba ahol Louis épp telefonált. Odamentem hozzá, átöleltem és a mellkasára hajtottam a fejem. Egy kézzel átkarolt és a fenekemre csúsztatta a kezét. Pimaszul elmosolyodtam, majd a nyakához hajoltam és apró puszikat kezdtem rá adni, a cselekedetem hatására nyelt egy nagyot és dorgálóan rám nézett. Felkuncogtam, majd benyúltam a pólója alá és a hasát kezdtem simogatni.
- Hope - szólt rám mire felkuncogtam és nyomtam egy puszit az arcára. A hasán pihenő kezem picit lejjebb csúszott ő pedig egyből elvette onnan. Legörbítettem a szám és felnéztem rá mire kicsit elmosolyodott és belepuszilt a hajamba.
- Figyelj Ryan most leteszem, majd később beszélünk - szólt a mobilba, majd kinyomta.
- Őrült nőszemély vagy! - nézett a szemembe.
- Tudok róla - haraptam az ajkamba és újra átöleltem.
- Szeretlek - sóhajtotta.
- Én is - motyogtam.
- Srácok indulás! - szólt be Drew.
- Megyünk - mondtuk egyszerre. Eltettük még az utolsó dolgokat, majd Louis felkapta a bőröndöket és útnak indultunk, azaz le az aulába.
- Hol van Styles? - hallottuk Preston hangját.
- Fent! - mondta Niall.
- Miért van fent? - kérdezte és szinte láttam a nyakán kidagadó ereket. Ijesztő.
- Tomlinson! Williams! Szerencsétek, hogy itt vagytok.
- Tudod Preston...anya azért adott nekem keresztnevet, hogy azt használjam! Nem tetszik a Williams! - nyűgtem.
- Bocsánat akkor Tomlinson és Hope..szerencsétek, hogy itt vagytok! - vágott művigyort mire a srácok elnevették magukat.
- Terhes vagyok és hisztis - vontam meg a vállam mire Louis magához húzott és nyomott egy puszit a hajamba.
- Vagyook! - rohant ide Harry.
- Oké! Indulhatunk! Nem nézelődik jobbra, balra csakis előre! - mondta mi pedig elindultunk kifelé.
Bepattantunk a fekete kisbuszba és elindultunk gondolom a reptér irányába.
- Na.. kaptam infót, hogy sok rajongó van a reptéren ezért... Willia... Hope! Te két testőrt kapsz a szokásos egy helyett Sophia a srácokhoz társul és úgy megy be! Amint felszálltatok a repülőre még csatlakozik Lottie és indultok! - tájékoztatott Preston.
- Oké - mondtuk egyszerre. Az út rövid volt, röpke 20 perc alatt a reptéren találtuk magunkat. A rajongók sikítozását már messziről lehetett hallani én pedig kezdtem félni.
- Kordon van, szóval ne féljetek, de azért szedjétek a lábatokat! - mondta Drew amikor kiléptünk a járműből. Mellém állt két nagydarab testőr és elindultunk.
- Fiúk lassabban! Leszakad a lábam! - szóltam rájuk mire az egyik felkapott.
- Hát...így is lehet.. - nevettem fel. Amint beértünk az épületbe letett és már lassabban indultunk becsekkolni. Átvizsgáltak, majd tovább engedtek.
- Fáj a lábam! - nyűgtem.
- Mindjárt itt a repülő - mondta a másik őr. Igaza lett ugyanis amint kimondta megláttam a magángépünket. Felsiettem a lépcsőn és próbáltam figyelmen kívül hagyni, hogy csak a felszállásomról 100 kép készült. Leültem a kanapéra és felpolcoltam a lábaim. Megérkeztek a többiek is és ők is helyet foglaltak.
- Nem! - mondta határozottan az ágy tetején állva a szendviccsel a kezében.
- Mi folyik itt? - hallottam meg egy ismerős hangot, Liam pedig lefagyott.
- Sziaa! - vigyorogtam rá a barátnőmre és a nyakába borultam.
- Liam te mi a fenét keresel Niall szendvicsével az ágyon és miért nem fogadsz szót Drew-nak? - tette csípőre a kezét a lány. Liam csendben lejött, majd odaadta Drew-nak az ételt, amit már szétnyomorgatott és megölelte Soph-t.
- Hiányoztál cica! - motyogta a vállába mire Soph felkuncogott.
- Te is! Rossz fiú voltál, mi? - nevetett fel.
- Az volt - mondta unottan Drew és kiment a szobából.
- Kettesben hagylak titeket! - vigyorogtam rájuk és Drew után mentem.
- Louis, ha megtalállak, megöllek, esküszöm! - hallottam meg Niall hangját.
- Mi a baj, Ni? - kérdeztem tőle.
- Lapos a szenyám! - mutogatott a kajájára.
- Az kivételesen nem Louis volt, hanem Liam.
- Biztos? Nem csak véded?
- Halál komoly! Amúgy sem védeném, mert néha ráfér egy kis verés, de most tényleg ártatlan!
- Liam James Payne! - ordította és kiindult.
- Szemben lévő szoba - szóltam utána. Visszasétáltam a mi szobánkba ahol Louis épp telefonált. Odamentem hozzá, átöleltem és a mellkasára hajtottam a fejem. Egy kézzel átkarolt és a fenekemre csúsztatta a kezét. Pimaszul elmosolyodtam, majd a nyakához hajoltam és apró puszikat kezdtem rá adni, a cselekedetem hatására nyelt egy nagyot és dorgálóan rám nézett. Felkuncogtam, majd benyúltam a pólója alá és a hasát kezdtem simogatni.
- Hope - szólt rám mire felkuncogtam és nyomtam egy puszit az arcára. A hasán pihenő kezem picit lejjebb csúszott ő pedig egyből elvette onnan. Legörbítettem a szám és felnéztem rá mire kicsit elmosolyodott és belepuszilt a hajamba.
- Figyelj Ryan most leteszem, majd később beszélünk - szólt a mobilba, majd kinyomta.
- Őrült nőszemély vagy! - nézett a szemembe.
- Tudok róla - haraptam az ajkamba és újra átöleltem.
- Szeretlek - sóhajtotta.
- Én is - motyogtam.
- Srácok indulás! - szólt be Drew.
- Megyünk - mondtuk egyszerre. Eltettük még az utolsó dolgokat, majd Louis felkapta a bőröndöket és útnak indultunk, azaz le az aulába.
- Hol van Styles? - hallottuk Preston hangját.
- Fent! - mondta Niall.
- Miért van fent? - kérdezte és szinte láttam a nyakán kidagadó ereket. Ijesztő.
- Tomlinson! Williams! Szerencsétek, hogy itt vagytok.
- Tudod Preston...anya azért adott nekem keresztnevet, hogy azt használjam! Nem tetszik a Williams! - nyűgtem.
- Bocsánat akkor Tomlinson és Hope..szerencsétek, hogy itt vagytok! - vágott művigyort mire a srácok elnevették magukat.
- Terhes vagyok és hisztis - vontam meg a vállam mire Louis magához húzott és nyomott egy puszit a hajamba.
- Vagyook! - rohant ide Harry.
- Oké! Indulhatunk! Nem nézelődik jobbra, balra csakis előre! - mondta mi pedig elindultunk kifelé.
Bepattantunk a fekete kisbuszba és elindultunk gondolom a reptér irányába.
- Na.. kaptam infót, hogy sok rajongó van a reptéren ezért... Willia... Hope! Te két testőrt kapsz a szokásos egy helyett Sophia a srácokhoz társul és úgy megy be! Amint felszálltatok a repülőre még csatlakozik Lottie és indultok! - tájékoztatott Preston.
- Oké - mondtuk egyszerre. Az út rövid volt, röpke 20 perc alatt a reptéren találtuk magunkat. A rajongók sikítozását már messziről lehetett hallani én pedig kezdtem félni.
- Kordon van, szóval ne féljetek, de azért szedjétek a lábatokat! - mondta Drew amikor kiléptünk a járműből. Mellém állt két nagydarab testőr és elindultunk.
- Fiúk lassabban! Leszakad a lábam! - szóltam rájuk mire az egyik felkapott.
- Hát...így is lehet.. - nevettem fel. Amint beértünk az épületbe letett és már lassabban indultunk becsekkolni. Átvizsgáltak, majd tovább engedtek.
- Fáj a lábam! - nyűgtem.
- Mindjárt itt a repülő - mondta a másik őr. Igaza lett ugyanis amint kimondta megláttam a magángépünket. Felsiettem a lépcsőn és próbáltam figyelmen kívül hagyni, hogy csak a felszállásomról 100 kép készült. Leültem a kanapéra és felpolcoltam a lábaim. Megérkeztek a többiek is és ők is helyet foglaltak.
-
Huh..ez fárasztó volt - lihegte Hazz.
-
Azt mondod? - nevettem fel.
-
Jól vagy? - ült le mellém Louis.
-
Ahha! Az őr felvett az ölébe - kuncogtam.
-
Luxus - öltötte rám a nyelvét Soph.
-
Aki megteheti - tártam szét a karom.
-
Ha megérkezünk Louisville-be mivel kezdünk? - kérdeztem.
-
Te pihenéssel - jelentette ki Louis.
-
De...
-
Mondom, pihensz! - nézett rám, mire befogtam.
-
Amúgy mennünk kell a stadionba - mondta Liam.
-
Én maradok Hope-val - szólalt meg Lottie.
-
Hát én is maradnék, de.. - hallottam meg Soph hangját, aki bele volt bújva
Liam-be.
-
Menj csak nyugodtan Liam-el! Nem vagyok én kisgyerek, hogy vigyázni kelljen rám
- kuncogtam fel mire Lou köhintett egyet.
-
Fogd be! - ütöttem a combjára és a mellkasára dőltem. Lehunytam a szemeim, majd
még pár percig hallgattam a többiek beszélgetését és rövid időn belül álomba
merültem.
Olyan jó a te blogodat olvasni a kötelező helyett :D
VálaszTörlésEgyszerűen odáig vagyok érte :D
Sietni xx
Csodálatos lett, nagyon várom a kovit! :)
VálaszTörlésKöszönööm!:33 <33
VálaszTörlés